Összeszoktatás

 

A deguk nagyon territoriális állatok, jól fejlett szociális rendszerrel. Egy vadidegen degu otthonába csak úgy betörni, akkora bunkóság, hogy komoly harc lehet belőle, ha csak úgy bevágunk egy idegen degut a régiek ketrecébe. Ha rájuk zárjuk a ketrec ajtót, akár meg is ölhetik egymást, ahogy mi is agyonütnénk, az esetek jelentős részében azt, aki egy hang nélkül beköltözik a hálószobánkba.

Persze, vannak kivételek. Mi se dobjuk ki a rokonainkat, barátainkat, örülünk egy-egy édes kisgyereknek, és a legtöbb agglegény boldogan veszi, ha egy szupermodell szeretne nála aludni… Vigyázat! Ez fordítva, már nem biztos, hogy igaz… :D

 

Semmiképp se javaslom egy összeszokott házaspár mellé egy harmadik beszoktatását, és két fiú degu mellé lányokat.

A fiúk, fiúkkal kijönnek, de néhány ritka kivételtől eltekintve, csak addig, amíg nincs a közelben lánydegu.

Több lány osztozik egy pasin, de csak akkor, ha már nagyon jóban vannak, tehát előbb a lányokat kell összeszoktatni, lehetőleg pasimentes helységben.

Problémásabb lehet, de nem esélytelen harmadik azonos nemű degut beszoktatni, két nagyobb mellé, de sokkal könnyebb két kicsit egy nagy mellé, és a kettő – kettő összeszoktatással is jó tapasztalatok vannak.

Korábban összeférhetetlennek bizonyult degu esetében, legyünk óvatosak, és úgy hozzuk el kisdegut, hogy ha gond van, visszavihessük, vagy próbálkozzunk inkább egy fedeztetéssel, és a saját kölykei közül tartsunk meg mellé párat. Sajnos megesik, hogy egy-egy degut túl korán választanak el, és annyira az emberekhez szocializálódik, hogy hiába vágyik a fajtársaira, nem képes velük kijönni. Ilyenkor egy olyan gazdira van szüksége, aki ketreccé alakítja a lakását, és napi több órát hajlandó foglalkozni vele.

Több összeszoktató módszer létezik, variáljunk szükség szerint.

Tudni kell, hogy a honlapomat a deguk nem olvassák, ezért a rajta felsorolt szabályokat ők nem is feltétlenül tartják be. (Vannak fiúdeguk, akik 10-en alszanak egymáson, miközben a szomszéd ketrecben ivarzó nőstények vannak, és csicseregve fogadják a 11. kispasit is.) Azért a gazdiknak javaslom a fokozatosságot, de ha már deguink döntöttek egymás mellett, akkor hagyjuk a dolgokat megtörténni.

 

Két fontos szabályt tartsunk be.

AMÍG MINDKÉT DEGU, KÖLCSÖNÖSEN NEM CSICSEREG, NEM ENGEDJÜK ÖSSZE ŐKET.

KERÜLJÜK KI AZ OLYAN HELYZETEKET, AHOL A DEGUK ÚGY ÉRZIK, HOGY A MÁSIK VESZÉLYEZTETI AZ OTTHONUKAT.

 

 

Az összeszoktatás ideje nálam 2 másodperc, és 3 hónap között változott, és mindkettőt Mazsika produkálta. A 2 másodperc egy másik lány degu volt, a 3 hónap, pedig élete nagy szerelme: Degesz, akivel utána igen nagy szeretetben és békében élt.

Mielőtt hazavisszük az új degut, mindenképp szerezzünk be, egy plusz ketrecet. (Kölcsönbe is megteszi.)

Tegyük az új degut, az új, tiszta, szagtalanított ketrecbe, és fürdessük össze a régi deguink által már használt homokkal.

A homokot adjuk vissza a régi degunknak, így érzelmileg fel tud készülni az új fogadására.

Csak ezek után a rácson át, vagy mindkettőt kézben tartva, mutassuk meg a réginek a jövevényt.

Ha kölcsönös a csicsergés, (esetleg a nagy hevesen faxol, a kicsi degu, a rácson át bújik hozzá,) akkor ugorhatunk az összeengedős részhez.

Ha valamelyikük morcoskodik, fél, vagy csak simán nem csicsereg, a két ketrecet tegyük egymás mellé, úgy hogy a rácson át semmiképp se tudják egymást megharapni. (Átlógó farokbojtra figyelni!) És jöhetnek a trükkök:

 

ÖSSZESZOKTATÓ KETREC :

A degutopia ajánlása szerint, ha két degu egy odúban lakik, akkor rokonnak tekintik egymást.

Ők olyan ketrec összeépítést javasolnak, amiben a deguk egymás alatt-fölött laknak, egésznap látják, szagolják egymást, de nem tudnak összeharapni. Egy szép nagy ketrecet, amennyiben van rajta elég ajtó, kettéválaszthatunk. Én két kissebb ketrecet (36*36*56 cm) építek egymásra. (Az alsó oldal ajtós, és van tálcája, a felső tálcája helyére sűrű drótfonat kerül.)

Stressz levezetőnek kapnak mindketten mókuskereket, és egymás mellé teszem az ágyukat. A kaját viszont jó messzire egymástól.

Ha egymás mellett tudjuk a két lakóhelyet kialakítani az is teljesen jó. A lényeg, hogy ne legyen távolság, legyen kommunikáció, és ne tudjanak semmit se leharapni a másikról.

Ha nem akarunk egy összeszoktatásba vagyonokat ölni, vadászhatunk a Vaterán, degusfórumon (itt esetleg kölcsön is...) A drótfonatot maszek barkácsboltban, mezőgazdasági boltban méterre lehet kapni.

Arra figyeljünk hogy az állatvédelmi törvény 40x60x60 centiméteres ketrecet ír elő a deguknak, és nem alaptalanul. Amit én használok, már az is borzasztó kicsi. Ha ennél is kissebb ketrecben próbálunk két degut összeszoktatni, okozhat kudarcot! Egyszerűen úgy döntenek, hogy ekkora helyen, csak egyikük maradhat.

Összeengedésnél én is legalább 60x70x70 centisbe teszem őket!

 

KÖZÖS FÜRDETŐHOMOK:

Használják a fürdető homokot felváltva, és minden találkozás előtt fürdessük össze őket, a közös alomszagra. A deguk az orrukban tartják a szívüket!

 

ALOM, ÉS BÚTOR CSERE:

A két ketrecbe tegyünk át a másikban használt alomból egy-egy marékkal… Illetve az összepisilt, rágcsált bútorokat is cserélgethetjük. Az ágyneműként hsznált papírzsepik cseréje is bejöhet...

A szoktatás a kölcsönös összefaxolásig tart, legyünk türelemmel!

 

ÖSSZEENGEDÉS:

Ha kölcsönös a csicsergés, keressünk egy semleges, degu biztos területet, (leginkább fürdőkád, esetleg papírdobozból készített vadi-új játszótér…) Olyan helyet válasszunk, ahol a régi degunk se érzi otthon magát, és ha rémületében valamelyikük világgá megy, ne tudjon sehová beszorulni.

A randihelyen helyezzünk el egy tálban, cipősdobozban, egy nagyobb adag fürdető homokot. (Zárt üveg most nem jó, mert sarokba lehet benne szorulni.)

Előzsör pakoljuk be egyedül a kevésbé domináns degucit. (Az új degu, vagy a fiú lesz az…) Fürödjön, pisiljen szépen össze mindent…

Első degut kivesszük, másodikat betesszük. Ha mindent felderített, ismét csere.

Ezek után már mindketten sejteni fogják, hogy várható a személyes találkozás, felkészülhetnek.

Ha papírdobozunk van, vagy ráccsal elválasztható a ketrecünk, a biztonság kedvéért betehetünk egy elválasztó rácsot. Ha nincs erre mód, húzzunk munkáskesztyűt, és csak most pakoljuk be egyszerre mindkét degut.

A randi helyre betehetünk egy kis szénát, füvet (a közös legelészés békítő gesztus degu nyelven), de ne tegyünk be semmit, amiért érdemes harcolni, (pl. fincsi táp, mogyoró, mókuskerék, stb...), vagy ami akadályozza őket a menekülésben...

Legyünk nagyon résen. Biztosítsuk a menekülést számukra, és ne engedjük őket bunyózni.

Ha balhé lenne, akkor csak engedjük ki a vesztes felet, vagy munkáskesztyűvel nyúljunk be, vagy dugjunk be közéjük közös ellenségnek egy öreg fakanalat. Esetleg dobhatunk rájuk egy törülközőt. De ha pusztakézzel benyúlunk két verekedő degu közé, biztosak lehetünk benne, hogy pár mély harapást kapunk, mielőtt magukhoz térnek!

Ha semleges terepen már jól kijönnek egymással, még nem biztos, hogy szeretnének egy ágyban is aludni, ismételjük ezeket a randikat, amíg szükséges.

 

ÖSSZEBÚTOROZÁS:

Ha lehetséges kapjanak egy olyan ketrecet, amiben még egyikük se lakott, tehát semleges terep.

Az első napokban jól jöhet 2 kerék, 2 tányér, 2 ágy, de ha egy 32 centis, 2 személyes kereket teszünk be, a közös tekerés is összehozhatja a lakótásakat. Rendezzünk mindent úgy át, hogy sehol ne lehessen sarokba szorulni.

A polcokon, rácsokon állva lehet pofozkodni, a faágakon már jóval nehezebb... Odú és függőágy helyett 10 cm átmérőjű csöveket javaslok, és papírzsepiket. Párat helyezhetünk ferdén, vagy magasra, esetleg belógatva... A hintákon igen nehéz bunyózni, és ha extra ki- és bejáratok vannak a csövekben, remekül lehet rohangászni, aludni. Viszont a közös felfedezés, remek csapatépítő játék.

Ha erre a műveletre egy amúgy is aktuális ketrec beszerzést időzítünk, a 80*50*80 centis, vagy annál nagyobb, számukra új ketrecekben sokkal békésebbek a lakók. Ekkora helyen a rangsor viták némi kergetőzéssel lerendezhetők, jelentősen csökken a sérülés veszély, ha az újdonsült lakótársakat magukra hagyjuk. Az egyik 80 centi a magasság legyen. Így aki vesztett, kereshet magának egy külön szintet, amíg vissza csicsergi magát a barátja pocakja alá.

 

Semleges ketrec esetében a továbbiak elhagyhatók.

 

Ha a régi degunk ketrecében kellene lakniuk, azt a költözés elött mindenképp fertőtlenítsük ki szagtalanra, vegyük el a régi bútorait, amiket békesség esetén fokozatosan adunk vissza, és készítsük elő a műveletet.

A legtöbb vita a függőágyon, alvó odún, és a tányéron van. Az első kettőt nem elég kimosnunk, a régi tulaj esélyes hogy védeni fogja. Vagy gyártsunk újjat, vagy csak egyszerűen kobozzuk el pár napra. Ha visszaadása után balhé van, újra bútor elkobzás...

 

KETREC CSERE:

Rágcsáló összeszoktatásban közismert technika, de sajnos több degu összeszoktatás vallott már kudarcot emiatt. Deguk esetében nem tudom javasolni!

Túlságosan okos, és territóriális állatok, megjegyzik maguknak az engedély nélküli betolakodást, és megtorolják, amikor már módjuk van rá.

A technika a következő: minden degut átteszünk egy rövid séta idejére a másik degu ketrecébe, természetesen mindenki egyszerre szomszédol. Így nem találkoznak, és stressz nélkül szokják egymás szagát.

Nagyon szokták élvezni, és kizárt, hogy megharapják egymást. Viszont ha túl korán kezdjük el a ketreccserét, a ronthatunk a helyzeten azzal, hogy félteni kezdik a betolakodótól a kis otthonukat, és a még törékeny béke porrátörik, az összeszoktatást jó estben kezdhetjük előlről...

 

KÖZÖSEN EGYKETRECBEN:

Mindig a dominánsat engedjük először az alárendelt ketrecébe. (Ha fiú – lány páros, a pasi ketrecét tekinti meg a hölgy… Ha öreg mellé szoktatunk be kicsit, a kicsi többnyire boldog a látogatótól...)

Ha hosszabb ideig, nincs balhé, csak akkor mehet kölcsönösen.

 

Ha bármikor balhé van, egy lépéssel visszalépve folytassuk!

 

Sok boldogan csicsergő degut mindenkinek!